Breaking News: Hazánk aláírja az ACTÁ-t

Új fejezet nyílik a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) történetében. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a mai napon közzétette a hírt, mely szerint a magyar kormány az Európai Unió és 20 másik tagállam társaságában a mai napon Tokióban aláírja az ACTÁ-t. 

Mikor tavaly októberben nyolc ország aláírta az ACTÁ-t, még arról tettem említést, hogy a megállapodás európai sorsáról nem sokat tudok mondani. Ennek fényében különösen váratlanul ért, hogy 2012. január 26-án a HENT a honlapján az alábbi hírt tette közzé:
"Az ACTA a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult „legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).

Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.

A megállapodás kedvező hatása – tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelező rendelkezéseknél – elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet."
Az biztos, hogy ezáltal új fejezet nyílik az ACTA történetében. Az Egyesült Államok, Japán és több más ország után a komoly gazdasági potenciállal rendelkező Európai Unió is beállt a sorba, s ennek keretében hazánk is.

A mai napon esélytelen, hogy elemezzem a fenti hírt, de a jövőben sort kell erre mindenképpen keríteni. Még akkor is, ha az ACTA aláírásával "a kocka el van vetve", most már mondhat bármit a jogtudomány, az süket fülekre fog találni. Íme az első elemzés az ITCafé oldalán, valamint a hír a HVG-n, illetve ugyanott egy részletesebb elemzés, melyben Grad-Gyenge Anikó is kifejtette véleményét az ACTA aláírása kapcsán. A magyar Kalózpárt is kifejtette a véleményét az ACTÁ-ról, ami nem meglepő módon eltér például Anikó meglátásaitól.

(Köszönet a linkért No Kamu olvasómnak.)

Update #1: Rendkívül érdekes cikket lehetett olvasni a New York Times február 6-ai számában az ACTA körüli európai mozgolódásról.

Címkék: , , , ,