Az Egyesült Államokban immáron több mint száz éves múltra tekint vissza a jogkimerülés tétele ("first sale doctrine"). Az 1908-banhozott Bobbs-Merril v. Straus ügy óta a jogintézmény körüli vita az európai kontinensre, majd a világ többi pontjára is átterjedt, s napjainkban már a digitális világ határait is feszegeti a jogkimerülés (vö. a ReDigi alkalmazás bukásával vagy a UsedSoft uniós sikerével). Ennek ellenére nem lehet elmenni szó nélkül az Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bíróságának egy rendkívül friss, márciusi döntése mellett, ami a first sale doctrine "határait" szélesítette tovább - az analóg világban.
 |
US Supreme Court
© Mezei Péter |
A
Kirtsaeng v. John Wiley & Sons ügy tényállása szerint egy thaiföldi úriember 1998-ban az Egyesült Államokba érkezett, hogy matematikát tanuljon. A BA tanulmányokat követően PhD fokozatot is szerzett, majd hazautazott Thaiföldre, hogy a tanulmányai finanszírozó kormánnyal kötött szerződés alapján 10 évig oktasson a hazájában. Az ügy felperese egy tudományos kötetek, tankönyvek publikálásával foglalkozó amerikai cég, amelynek bevett gyakorlata, hogy ázsiai leányvállalatának engedélyt adjon az USA-ban már megjelent könyvek európai és ázsiai terjesztési célú kiadására. A jogvita alapját az adta, hogy Kirtsaeng hallgatóként megbízta a családját, hogy a Thaiföldön jelentősen olcsóbban beszerezhető könyveket postázzák a részére az Egyesült Államokba, ahol ő azokat - még mindig az amerikai árak alatt - továbbadta. A John Wiley cég ebben a gyakorlatban az ő amerikai szerzői jogainak - különösen a terjesztés és az import jogának - a megsértését vélte felfedezni. Kirtsaeng úgy érvelt, hogy a könyvek ázsiai forgalomba hozatal jogszerű volt, hozzá is jogszerűen kerültek a példányok, így azok vonatkozásában megítélése szerint a szerzői jogok jogosultja már nem gyakorolhatja a terjesztési jogát, mivel az már kimerült. A feltett kérdés tehát nem más, mint hogy a külföldön jogszerűen (a jogosult engedélyével) megjelent és jogszerűen megszerzett példányok importálhatók-e és terjeszthetők-e az Egyesült Államokban a szerző engedélye nélkül - még annak ellenére is, hogy a konkrét műpéldányokban a jogosult ezzel ellentétes értelmű kifejezett nyilatkozatot tett (tehát megtiltotta azt).
Az ügy jelentősége óriási. Az elmúlt évek két legfontosabb jogesetében (Quality King v. L'anza és Omega v. Costco) kifejezetten elsőként az Egyesült Államokban forgalomba hozott, majd exportált, végül az érintett országból visszaszállított (importált) termékekkel kapcsolatos jogkimerülés képezte a vita tárgyát. A jelen ügy nóvuma, hogy eredetileg külföldön forgalomba helyezett, amerikai földet sosem látott műpéldányok feletti kontrollról kellett dönteni a Legfelsőbb Bíróságnak.
A 6-3-as döntés pedig Kirtsaengnek kedvezett. A többségi vélemény (melyhez párhuzamos vélemény is társult) a jogvitát az amerikai szerzői jogi törvény vonatkozó szakaszának nyelvtani értelmezése alapján döntötte el. A §109(a) releváns része a következőképp hangzik:
"Notwithstanding the provisions of section
106
(3),
the owner of a particular copy or phonorecord lawfully made under this
title, or any person authorized by such owner, is entitled, without the
authority of the copyright owner, to sell or otherwise dispose of the
possession of that copy or phonorecord."
Az idézett rész központi elemét a félkövérrel kiemelt rész képezte. A John Wiley cég, az első és a másodfokú szövetségi bíróság, egy további fellebbviteli bíróság, de még az államügyész is úgy érvelt, hogy a "lawfully made under this title" kifejezés értelmében kizárólag az Egyesült Államokban jogszerűen forgalomba hozott műpéldányokra terjed ki a jogkimerülés. Kirtsaeng ezzel ellentétben amellett érvelt, hogy a fenti részlet nem utal semmiféle földrajzi megkötésre. A Legfelsőbb Bíróság (tehát az alsóbb fokú fórumokkal ellentétben) az alperes Kirtsaengnek adott igazat, jelezve, hogy míg az ő érvelése nyelvtanilag és jogilag is helytálló, addig a felperes érvelése a földrajzilag behatárolt jogkimerülés kapcsán nem fogadható el, sem nyelvtani, sem a jogalkotó akaratát vizsgáló teleologikus értelmezés fényében.
Ennek folyományaként tehát amennyiben egy könyvet, hanglemezt vagy más, fizikai hordozón megjelent tartalom a szerzői jogosult engedélyével kerül forgalomba hozatalra az Egyesült Államok határain kívül, és e példányokat valamely személy jogszerűen szerzi meg, jogában áll azokat az Egyesült Államokba behozni, és értékesíteni.
Címkék: jogkimerülés, Kirtsaeng v. John Wiley, USA
