Hírmorzsák #3.9

Domain címet váltott a The Pirate Bay. Az Izlandi Kalózpárt bejutott a nemzeti parlamentbe. Elkészült a Német Kalózpárt választási programja. A beágyazás nem bűncselekmény Belgiumban. Tanulmány az ismeretlen fájlcserélőkkel szemben indított csoportos perekről. - Hírmorzsák #3.9.

Domain címet váltott a The Pirate Bay - A világ egyik legforgalmasabb torrent kereső oldala az elmúlt hetekben folyamatosan változtatta a domain címét. A TorrentFreak híre szerint leginkább attól való félelmükben, hogy a svéd hatóságok lefoglalással élnének az oldal szervereivel szemben. A cikk szerint a TPB előbb Grönlandra, majd Izlandra költözött. Ehhez képest érdekes, hogy a minap beírtam a keresőbe a TPB-t, és .sx domain alatti oldalt dobott fel nekem a rendszer, vagyis a mozgás valószínűleg nem ért véget. Hogy ennek jogilag milyen hatása lehet, az jó kérdés, de lefoglalástól valószínűleg nem kell megint egy ideig tartania az üzemeltetőknek. Blokkolástól már annál inkább. Hogy egy ISP milyen oldalt tesz elérhetetlenné, pillanatok alatt módosítható. Hogy azonban erre az ISP ténylegesen köteles-e, az már nehezebb kérdés, hiszen ha anno egy bíróság kötelezte erre, vélhetően a bíróság pontos domain címekkel ellátott weboldalak blokkolását rendelte el. Egy ettől eltérő weboldal akadályozása viszont nem valószínű, hogy beleilleszthető az eredeti bírósági határozatba. Vagyis a "tengeri csata" tovább folytatódik majd.

Az Izlandi Kalózpárt bejutott a nemzeti parlamentbe - Megdöbbentő, de nem váratlan hírt közölt április végén ugyancsak a TorrentFreak. Ezek szerint ugyanis az áprilisi izlandi választásokon a Píratar 5.1%-os szavazati arány mellett, három parlamenti helyet szerezve bejutott a reykjaviki parlamentbe. A hír jelentőségét igazán az adja, hogy az izlandi kalózpárt az első, amelyik a nemzeti jogalkotásba bejutott. Bár a svéd kalózok 2009-ben, meglovagolva a TPB híres perét, az Európai Parlamentbe jutottak (jövőre esélyük sincs), és tavaly több ízben is sikert értek el a német kalózok a tartományi választásokon (országos sikerük a közelgő német választásokon kétséges), a fenti izlandi eseményekre még nem volt példa. Az esemény jelentősége akkor is nagy, ha tudjuk, Izland népessége (pontosabban a választójogosultak száma) elég csekély.

Elkészült a Német Kalózpárt választási programja - És ha már említettem a németeket, akkor íme az Index híre, amely szerint a német Kalózpárt (Piratenpartei) a múlt hétvégi kongresszusán elfogadta a szeptemberi szövetségi gyűlési (Bundestag) választások során képviselni kívánt választási programját. Az Index szerint a párt uniós kérdésekben és szociális kérdésekben is véleményt formált. Ez teljességgel érthető. Anno, a Fájlcsere dilemma könyvemben (már több mint egy évvel ezelőtti lezárás mellett) azt mondtam, hogy a kalózpártoknak színre lépni még könnyű (populista szólamokkal sok fiatal megragadható), de színen maradni annál nehezebb. Ahhoz, hogy működőképes alternatívát jelentsenek, és szavazatokat gyűjtsenek, komplett program kell. A németek erre tesznek kísérletet, meglátjuk szeptemberben!

A beágyazás nem bűncselekmény Belgiumban - Rendkívül érdekes jogesetről számolt be a Kluwer Copyright Blog a napokban. Eszerint másodfokon is elutasították azt az álláspontot, mely szerint a beágyazás bűncselekményt eredményezne. Ehhez persze hozzá tartozik, hogy szerzői jogok megsértése csak akkor ellentétes a büntetőjogi normákkal, ha az elkövető tudatosan rossz szándékkal sérti meg a szerzői jogokat, és a bíróság csak azt állapította meg, hogy a jelen esetben nem volt az említett szándék megállapítható. (Vagyis adott esetben még lehet bűncselekmény a beágyazás.) A jelen ügyben orosz IP címről került feltöltésre egy belga sikerfilm a YouTube-ra, ahonnan később két weboldalon is beágyazásra került a film. Az eredeti orosz feltöltő adatait a Google nem adta ki, és az egyik beágyazó személyére sem derült fény. A másik személy adatait azonban kinyomozták a jogosultak, és feljelentést tettek a nyomozóhatóságoknál. A bíróságok első és másodfokon is elutasították azonban a büntetőjogi felelősség megállapítását, mondván, hogy a beágyazó nem járt el tudatosan rossz szándékkal, semmi nem utalt a YouTube videó jogellenességére, amit csak tovább erősített a tény, hogy a videó több mint egy éven át elérhető volt a videóportálon.

Tanulmány az ismeretlen fájlcserélőkkel szemben indított csoportos perekről - Sulyok Márton kollégám hívta fel a figyelmemet a belinkelt tanulmányra, mely az anonim fájlcserélőkkel szemben indított tömeges perek jogi problematikáját járja körbe. Talán ismert egyesek előtt, hogy néhány filmelőállító tízezresével indított "John Doe" pereket, vagyis olyan eljárást, amelyben csak a letöltés ténye, ami nem vitatható, a letöltő személye azonban ismeretlen, következésképp nem tudni, kit kell marasztalni és nem tudni, egyáltalán az eljárás beindításának helye szerinti bíróságnak van-e illetékessége eljárni. Nem csoda, hogy ezekre a perekre rábélyegezték a trollkodás jelzőt. Akit e téma érdekel, annak ajánlom figyelmébe a tanulmányt. (Melyet még nem olvastam végig, de izgalmasnak hangzik.)