A 2012. évi C. törvény, azaz
az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséig kevesebb, mint egy hónap
van hátra, és jelentős változások várhatóak a
szellemi tulajdonjogot, azon belül is elsősorban a szerzői jogot érintő
szabályozások tekintetében. Ezen változások közül egy új intézkedési nemet, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét szeretném bemutatni.
Az új Btk. több, fontos területen is
jelentős változásokat eredményez, mind a szabályozás rendszerében, mind a
különböző bűncselekmények tényállásainak tekintetében. Jelen írásommal szeretném bemutatni egy új
intézkedési nem lehetőségeit a szellemi tulajdon védelmével
kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint az "új Btk." 77. §-ban
szabályozott elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Az intézkedést a bíróság rendeli el a
büntetőeljárás megindulását követően ideiglenes vagy végleges jelleggel.
A 2012. évi C törvény miniszteri indoklása alapján az elsődleges
jogalkotói szándék a 2011/93/EU irányelv 25. cikkének való megfelelés
volt a gyermek-pornográf tartalmakkal szembeni hatékonyabb fellépés
érdekében. A jelenlegi szabályozási koncepció alapján azonban mind az
ideiglenes, mind a végleges hozzáférhetetlenné tétel szélesebb
tényállási körben alkalmazható lesz.
Az eljárás a büntetőeljárásban
résztvevőkön túlmenően feladatokat és kötelezettséget ró a
tárhelyszolgáltatókra, a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési
szolgáltatókra, a keresőszolgáltatókra és a gyorsítótár szolgáltatókra, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságra egyaránt.
A változások több
jogszabályt is érintettek:
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
- 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.)
- 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
- 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről (Elker tv.)
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
- 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
- 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
Az intézkedési nemnek két változata van: az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele:
Amennyiben az eljárás olyan közvádra
üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a
bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges, az ideiglenes
hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el.
Az eljárás megvalósításának esetei:
IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTEL ÉS MEGŐRZÉSRE KÖTELEZÉS: Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelhető
tehát az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával. Ebben az esetben a
tárhely-szolgáltató köteles az adott elektronikus adatot elérhetetlenné
tenni, és azt megőrizni. A gyakorlatban ez egy, az Elker tv. 13. §-ban
meghatározott eljáráshoz és Be. 158/A. § szakasz szerinti
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésre
kötelezéséhez hasonló eljárás, egyebekben utóbbival együtt is
kiszabható. A végrehajtására a tárhely-szolgáltató kötelezhető, és a
megőrzésre kötelezés érdekében a bírósági végrehajtó jár el. A
magyarországi tárhely-szolgáltatónak a végrehajtásra 1 munkanap, a
külföldi tárhely-szolgáltatónak 30 nap áll rendelkezésére.
Ha a bírósági végrehajtó az ellenőrzés
során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a
kötelezettséget, erről haladéktalanul – a teljesítési határidő
lejártának napját is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb
a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az
elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy
visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából. A
bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a tárhelyszolgáltatóval
szemben az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy
visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer
forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A
rendbírság ismételten is kiszabható.
A szerzői jog jogosultjai az Elker tv.
13. § alapján eddig is kérelmezhettek hasonló jellegű eljárást
(természetesen nem csak büntetőjogilag releváns szerzői jogi jogsértés
miatt), azonban a büntetőeljárásban a bizonyítékok megőrzésére
tekintettel csak a nyomozó hatóság előzetes beleegyezése esetében volt
szerencsés ezt kérni, különben előfordulhatott, hogy az elektronikus
adat még azelőtt törlésre került, mielőtt a feljelentéssel a nyomozó
hatóság érdemben foglalkozott volna. Az új eljárásnak nem eleget tevő
tárhelyszolgáltató ráadásul ezentúl komoly rendbírságra is számíthat.
HOZZÁFÉRÉS IDEIGLENES MEGAKADÁLYOZÁSA:
Abban az esetben van rá lehetőség, amennyiben a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes
eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az
elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi
hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától
számított harminc napon belül nem vezetett eredményre és a
büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni
bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316.
§) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll
összefüggésben. A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési
szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés
ideiglenes megakadályozására. A végrehajtását a NMHH szervezi és
ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a keresőszolgáltatók
és a gyorsítótár szolgáltatók bevonásával.
Az elektronikus adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételének kizárólag az ügydöntő bírósági határozat
meghozataláig van helye. A bíróság ügydöntő határozatában rendelkezhet
az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről vagy az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről.
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele:
A 2012. évi C törvény alapján véglegesen
hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton
közzétett adatot, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele
(közvádas) bűncselekményt valósít meg, amelyet a bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése
útján jött létre. A törvény indoklása alapján a bevezetésének indoka,
hogy azon bűncselekményeket, amelyek a számítástechnikai hálózaton való
közzététellel valósulnak meg, a Btk. büntetni rendeli. A bíróság az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről ügydöntő
határozatában rendelkezik.
Az eljárás megvalósításának esetei:
VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTEL:
A bíróság ügydöntő határozatában rendelkezik arról, hogy a
tárhely-szolgáltató az elektronikus adatot tegye véglegesen
hozzáférhetetlenné. A bírósági végrehajtó ezt az értesítést személyesen
kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali
teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő
munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali
teljesítés feltételei nem állnak fenn. Ha a végrehajtó az ellenőrzés
során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a
meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő
lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a
jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított
pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító
bírósághoz.
A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági
végrehajtó értesítése alapján a tárhelyszolgáltatóval szemben a
hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása miatt százezer
forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A
pénzbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú
fellebbezésnek van helye. A pénzbírság további mulasztás esetén háromhavonta ismételten
kiszabható. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt
első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a
kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró az iratokat haladéktalanul
megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről
első fokon határozatot hozó bíróságnak az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele a hozzáférés végleges megakadályozásával
eljárás lefolytatása érdekében.
HOZZÁFÉRÉS VÉGLEGES MEGAKADÁLYOZÁSA: A
bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus
adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha a
büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés
ideiglenes megakadályozása volt elrendelve, és a hozzáférés
megakadályozása továbbra is indokolt. Ugyancsak elrendeli a bíróság, ha a
tárhelyszolgáltató a kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a
végleges hozzáférhetetlenné tételi kötelezettségét vagy a bíróság az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia
megvalósulása miatt rendelte el és a tárhelyszolgáltató
kötelezettségének nem tesz eleget a pénzbírság kiszabására tekintet
nélkül haladéktalanul. Elrendeli továbbá, ha az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság
jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított
harminc napon belül nem vezetett eredményre. A végrehajtását a NMHH
szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a
keresőszolgáltatók és a gyorsítótár szolgáltatók bevonásával.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság eljárása a hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozása során:
A bíróság elektronikus úton megküldött
értesítése alapján a NMHH a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy
végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag
elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési
szolgáltatókkal. Amennyiben a bíróságtól kapott értesítésben az adatok hiányosak, vagy a
végrehajtás kétséges lehet az NMHH azt jelzi a kérelmezőnek. A NMHH a
feladatainak végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus
hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban:
KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A
KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a
nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai
tekinthetnek be.
A bíróság elektronikus úton megküldött
értesítése alapján a NMHH a KEHTA-ban rögzíti az eljáró bíróság
megnevezését és a határozat számát, az elektronikus adathoz való
hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről
szóló rendelkezést és az elektronikus adat azonosítására és elérésére
vonatkozó adatokat. A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési
szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a
KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság elektronikus
adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás
megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a
végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés
eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem
biztosításával elősegítsék. A Magyarország területén található
adatkicserélő központok, így különösen a Budapest Internet Exchange
(BIX) kötelesek közreműködni az intézkedések végrehajtásában.
Mentesül a KEHTA-hoz való csatlakozási
kötelezettség alól az a nyilvános internet-hozzáférés szolgáltatást
nyújtó szolgáltató, amely kizárólag olyan más elektronikus hírközlési
szolgáltatón keresztül csatlakozik a Budapesti Adatkicserélő központhoz
(BIX) és a nemzetközi adatkicserélő központokhoz, amely szolgáltató már
csatlakozott a KEHTA-hoz. Az értesítés körében a NMHH a kormányzati
Ügyfélkapu rendszer biztonságos tárhely szolgáltatásán keresztül
elektronikusan küldi meg a hozzáférhetetlenné tétel elrendeléséről,
illetve annak megszüntetéséről szóló bírósági határozatot, illetve a
határozat végrehajtásához szükséges adatokat a szolgáltató részére.
A NMHH technikai ajánlása a hozzáférés
ideiglenes vagy végleges megakadályozásához az IP cím eltérítés és Deep
Packet Inspection egyidejű alkalmazását javasolja. A szolgáltatók által
megvalósított hozzáférhetetlenné tételi rendszernek az alábbi
hatékonysági jellemzőket kell minimálisan egyidejűleg teljesítenie:
- legalább 5.000 db egyedi URL pontos felismerése és kezelése;
- legalább 5.000 db egyedi IPv4 unicast route prefix kezelése;
- legalább 500 db egyedi IPv6 unicast route prefix kezelése;
- az illegális HTTP tartalmak esetén „elsötétítő oldal” megjelenítése a bíróság határozatában megadott szöveggel;
- a szolgáltató nemzetközi peering forgalmának legalább 5%-át ki kell tudnia szolgálni a rendszernek
- legalább 99,5%-os rendelkezésre állást kell biztosítania a rendszernek
Konklúzió
A szabályozás sajnos nem lett egyszerűen átlátható, különösen úgy, hogy a
részletszabályok több, különböző szintű normában lettek elhelyezve.
Minden eljárás tekintetében elmondható, hogy rendkívül rövid határidőket
szab minden érintett számára, és nem teljesítés esetén súlyos pénzbeli
bírságot helyez kilátásba, mely akár többször is kiszabható. Lényeges
különbség, hogy az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a hozzáférés
megakadályozásával kizárólag a meghatározott bűncselekményi tényállások
megvalósulásakor, míg a végleges hozzáférhetetlenné tétel minden
közvádas bűncselekmény esetében lehetséges, ahol annak egyébként helye
lehet. Mindazonáltal utóbbi esetben akár a szerzői jogok megsértése
miatt indult büntetőeljárások során is szerepe lehet a jövőben, és komoly kihatással lehet majd az online jogsértésekkel szembeni
fellépés hatékonyságára is.
A jelen cikk megírásához a felsorolt jogszabályokon kívül a NMHH online felületen elérhető információit is felhasználtam.
UPDATE
A mai napon kapott információk alapján (köszönet értük) a szabályozás korántsem tekinthető véglegesnek ugyanis jogszabályváltozások (bár már csak szűk három hét van hátra...) még érinteni fogják a területet. Így a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása nyomán (a T11105 törvényjavaslat elfogadásra került és kihirdetésre vár) az értesítési határidők számításának rendje pontosításra került: a bíróság határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.
Ugyanezen törvényjavaslat nyomán módosult a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény is, mely a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos részletszabályokat rögzíti.
A külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni. A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló külföldi megkeresés esetén a Fővárosi Törvényszék megvizsgálja, hogy a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés tartalmazza-e azokat az adatokat, amelyek az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgálnak. Ezek a következők: IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk, domain név, URL cím, illetve portszám. Amennyiben a megkeresés teljesíthetőségének nincs akadálya, a Fővárosi Törvényszék elrendeli az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének eltávolítással történő végrehajtását.
A magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot. A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
A megkeresésben a bíróság tájékoztatja a külföldi államot arról, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor a bíróság elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
A szabályozás tehát nem végleges, és a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosításának lezárultáig még biztosan lesznek további változások, melyre a T11105 törvényjavaslat is utal (127/A. §)
Címkék: btk, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, értesítési és eltávolítási eljárás, letiltás, szerzői jog