Hírmorzsák #3.20

A digitális zenefájl is hangfelvétel. Német és ír szerzői jogi reformok kapujában. Vállalta az erkölcsi felelősséget a plágiumvád kapcsán a bírónő. Újabb fájlcsere reform ötlet, ezúttal az Európai Parlamentben. A szerzői jogsértés nem lopás, nem ámítás. - Hírmorzsák #3.20.

A digitális zenefájl is hangfelvétel - A francia Kasszációs Bíróság (az ottani legfelsőbb bírói fórum) fontos elvi döntést hozott nemrég, amelyben rögzítést nyert, hogy a digitális zenefájlok is a hangfelvételek közé sorolhatók. Habár az alapügy felperese szerint a jogosultak által, a digitális felhasználások létrejöttét megelőzően adott felhasználási engedélyek nem vonatkoznak az internetről letölthető tartalmakra, a Kasszációs Bíróság véleménye szerint ez nem helytálló. A Római Egyezmény és a WIPO hangfelvételekel kapcsolatos szerződése (WPPT) értelmében ugyanis nem a rögzítés formája a meghatározó atekintetben, hogy mi minősül hangfelvételnek. (Ehhez hasonló határozatok születtek az Egyesült Államokban, és végső soron ezt mondta ki az SzJSzT a MIDI fájlok vonatkozásában is.)

Német és ír szerzői jogi reformok kapujában - A Kluwer Copyright blogon olvastam arról, hogy a német jogalkotó rövidesen megvalósítja az 1965-ös származású szerzői jogi törvény (UrhG) harmadik nagy reformját, melyek a modern, digitális korszakhoz igazítják a jogszabályt. Az elcső kosár ("erster Korb") még 2003-ból származik, a második ("zweiter Korb") 2008-ban ment keresztül a parlamenten. A harmadik kosár az előzőekhez képest valószínűleg több hullámban érkezik majd. Nemrég már sor került egy jogszabálymódosításra, s rövidesen a németek is jogrendjükbe iktatják az árva művek egyes, meghatározott esetekben történő szabad felhasználásának lehetőségét. Az ír szerzői jogi modernizáció kulcselemei között egy Ír Szerzői Jogi Tanács felállítása, az ír bíróságokon működő, szakértelemmel rendelkező specialisták kinebezése, továbbá egyes, szűkre szabott szabad felhasználási esetek (melyek az innováció, a fair use, és a linkek használatára fókuszálnának) beiktatása találhatók. Ezzel együtt ugyanakkor a jogosultak érdekeit is erősítenék a hatásos műszaki intézkedések, jogkezelési adatok, sőt úgy fest a fotográfusok vonatkozásában a metaadatok kapcsán is (ez utóbbi elsőre bizarrul hangzik, de a részleteket még nem ismerem).

Vállalta az erkölcsi felelősséget a plágiumvád kapcsán a bírónő - Sajnos, mint arra 2012-ben és 2013-ban többször is utaltunk, hazánkban egyre többször ütik fel fejüket a plágiumvádak. Egyrészt egyáltalán nem baj, ha nyitva tartjuk a szemünket, és gátat szabunk a méltatlan, engedély nélküli felhasználásoknak. Másrészt persze elszomorító, hogy más országokban krokodil vagy tornádó vadászokról hallunk, mi idehaza sportot űzünk mások lebuktatásából. Az elszomorító azonban jelen esetben mégsem ez, hanem a tény, hogy a mostani botrány főszereplője egy bírónő volt a Fővárosi Törvényszékről (ráadásul vezető pozícióban), vagyis jogász végzettségű szakember. Tudom, hogy a szerzői jog speciális terület, de ahhoz nem kell nagy jogérzet, hogy átlássuk: más művét engedély nélkül felhasználni nem jó. Ha ráadásul ehhez még közvetlen vagy közvetett úton profit is társul, az egyenesen rossz. Idehaza ezt két dimenzióban egyaránt tiltják: szerzői jogilag és büntetőjogilag is. Az érintett bírónő lemondott, ami becsületére válljék, végre az első, aki tartja a hátát azért, amit tett, ez dícséretes. Ettől azonban, pechjére, az ügy még bűncselekmény. Amin a lemondás ténye nem változtat.

Újabb fájlcsere reform ötlet, ezúttal az Európai Parlamentben - Nem kell komolyan venni, ebben biztos vagyok, egyrészt az EP lassú óriás, jövőre választások, és csak egy mini platform született a témakört illetően. Ezzel együtt egy hírmorzsát megér a TorrentFreak bejegyzésének bemutatása, amely szerint egyes képviselők egy olyan csoportosulást hoztak létre, amely a szerzői jog modernizálását hangsúlyozza, ennek keretében a magáncélú fájlcserélés dekriminalizálását. (Hogy miként képzelik ezt el, vagyis hogy a megosztás továbbra is jogsértő maradna, vagy sem, nem látszik egyelőre. Enélkül mindez üres lózung.) A reformjavaslatok amúgy a kulturális javak könyvtárak, archívumok szélesebb körű felhasználására is fókuszálnak (ez jeles cél), avagy a fogyatékkal élők számára is biztosítanának kedvezményeket (nyugalom, ez rövidesen valóság is lesz, hiszen a WIPO is elfogadott egy ezzel kapcsolatos egyezményt Marrakesh-ben).

A szerzői jogsértés nem lopás, nem ámítás - Lassan a kártérítés meghatározásának fázisába jut a Hotfile ügy. Nemrég döntés született arról, hogy a Hotfile tárhelyszolgáltató felelősséggel tartozik a felhasználók által elkövetett szerzői jogsértések miatt. A felperesek pedig már csak arra várnak, hogy egy külön határozatban a kártérítési összeg is megállapításra kerüljön. A Hotfile ugyanakkor fontos kritikával illette a felpereseket. Helytelennek, a majdani esküdti mérlegelés során félrevezető, szükségképpen prejudikatív, végső soron alkotmányellenes magatartásnak tartják azt, hogy a jogosultak következetesen lopásnak ("theft", "stealing") hívják a szerzői jogsértést, aki pedig érintett benne, azt tolvajnak ("thief") titulálják. Vicces, hogy mennyire visszacsengenek az ezzel kapcsolatos észrevételeim, melyeket a tavaly megjelent könyvemben megfogalamztam. Épp ezért izgatottan várom, hogy fog határozni a bíróság. Amennyiben helyt ad a bíróság a Hotfile indítványának, akkor is biztos vagyok abban, hogy egy ítélet a köznyelvben nem fog alapos változást hozni, a jogosultak a híradásokban továbbra is lopásnak nevezik majd a fájlcserét vagy a jogsértő tárhelyszolgáltatást. Nem mindegy ugyanakkor, hogy maguk a bírók - esetleg a jogalkotók - használják-e majd még a jövőben e szavakat (hiszen erre már több mint száz éve sorolhatók a példák).