Két éve, hogy elsőként zsűriztem OTDK-n, s most a 2015-ös, Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megszervezett, sorban 32. Országos Tudományos Diákköri Konferencián is e minőségben vettem részt. A Polgári jog II. tagozatban hét előadást hallgattunk végig, melyek egy kivételével a szellemi tulajdonvédelem köréből érkeztek.
Mindenféle sorrendet felborítva hadd kezdjem azzal, hogy az említett egyetlen, nem e területről származó dolgozat is komoly élményt jelentett. Töröm Soma "Internet, szólásszabadság és a tárhelyszolgáltatók felelőssége" című dolgozata méltán megérdemelt egy különdíjat, ugyanakkor sokkal jobban illett volna az Infokommunikációs és Médiajogi Tagozatba. Igaz, ott nekem is indult két hallgatóm, gyakorlatilag Török Somáével azonos témával. A két diákom egy 3. helyezést és egy különdíjat hozott el, tehát éles csatát szült volna hármójuk közös szereplése.
Visszakanyarodva az illendő sorrendiséghez: a versenyt Ottóffy Zsófia nyerte "Iparjogvédelem Kínában - lehetőségek és nehézségek az árujelzők oltalmával kapcsolatban" című pályaművével. A rendkívül összeszedett anyag releváns problémákra világított rá Kína iparjogvédelemmel kapcsolatos jogpolitikai gondolkodását illetően. Az esetleges magyar befektetők lehetőségeinek elemzésére is kitérő Ottóffy Zsófia összességében - írásbeli és szóbeli szereplésével - az első helyre futott be. A második helyezést László Csilla "A gyógyszerek szabadalmi oltalma, különös tekintettel a biotechnológiára" című munkája érdemelte ki. A dolgozat a címével összhangban áttekintette a gyógyszerszabadalmak iparjogvédelmi oltalmazásának módját és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, felhívta a figyelmet a nehézségekre és hangsúlyozottan úgy vélte, hogy jelenleg az EU-ban a gyógyszeripart komoly támadások fenyegetik. László Csilla a tagozat talán legjobb szóbeli produkciójával ért fel a második helyre.
Különdíjat kapott továbbá Ujvári Petra, aki "Divatjog a kifutón - a divatipar oltalmazhatóságának lehetőségei a szellemi tulajdonjogok tükrében" című munkájával egy igencsak felfutóban lévő témakört járt körbe. Áttekintette, hogy a divatipar termékei milyen oltalmi formákra tarthatnak igényt. Ha én személy szerint egy-egy apróságot kifogásoltam is a dolgozatban (mi is az a divat, illetve mi a divatcikk; miért is ne lehetne egy terméket egyszerre több módon is védelmezni), a különdíjhoz nem fűződhetett kétség. Hasonlóképp különdíjat kapott Kazarján Annie, aki "A szerzői jogi eredetiség jogösszehasonlító elemzése" címmel prezentálta kutatásait. Ennek keretében az amerikai, kanadai és uniós joggyakorlatot vetette össze, fontos jogirodalmi álláspontok és gyakorlati példák mentén. E ponton egyedül talán a magyar joggyakorlat alaposabb kifejtése hiányzott.
A tagozatban további két dolgozatot hallhattunk, amelyeknek szóbeli prezentációja ugyancsak szépre sikerült. Sorban elsőként Busa Réka emelkedett szóra és "A norma és az esztétikum kollíziója - a szerzői jog és a színpadi nyilvános előadások kapcsolata" címmel a szerzői jog és az esztétikum két társadalmi alrendszerének a - részben jogi, részben gyakorlatilag jogfilozófiai - összevetésére vállalkozott, egy konkrét példán keresztül, a színpadi művek rendezőinek a védelmére fókuszálva. A kérdéskör még sok potenciállal bír, remélhetőleg a kollegina tovább fog dolgozni az anyagán. Az előbbi hallgatót sorban épp Járdai Maxim követte, aki "Az üzleti titok és a know-how védelme" címmel egy elég felkapott témát járt körbe, ugyanakkor tagadhatatlanul kiforrott véleménnyel. Maxim szóbeli prezentációja meggyőzőre sikerült, kiállása és szakmai képességei pedig talán a két év múlva esedékes OTDK-ra fog tökéletesre csiszolódni.
Mindenkinek utólag is sok sikert kívánok a további kihívásokhoz, a karrierjükhöz. A díjazottaknak pedig még egyszer nagy gratula a teljesítményükhöz.
Címkék: OTDK, szellemi alkotások, szellemi tulajdon, verseny
