Az
ősz egyik legnagyobb botrányát a Volkswagen szolgáltatta, kiderült ugyanis,
hogy manipulálták a szoftvert, amely a dízel autók káros-anyag kibocsátását
méri. A német autógyártó óriás bűne azonban „eltörpülni” látszik a Ford, a
Toyota, a Nissan, a Mazda, a Volvo, illetve a Microsoft és a Gillette vétke
mellett.
A
gyáróriások és a kakukktojás Microsoft és Gillette (!) csak néhány kiragadott
példa azok közül a cégek közül, akik fennakadtak a „kövesd a pénzt” elnevezésű
akció szűrőjén, amelyben a legnagyobb szórakoztató-ipari vállalatok próbálták
meg a hatóságok közreműködésével felgöngyölíteni az illegális tartalmakat
megosztó oldalak támogatóit.
De
mégis miként jelenhetnek meg fájlcserélő oldalakon olyan mamutcégek, amelyek fő
termékei messze kerülik az internetet? A válasz e honlapok hatalmas
célközönségében keresendő. A milliós felhasználói tömeg pedig potenciális
vásárló, és ezt a hirdetéseket elhelyező vállalkozások is tudják.
A
szentpétervári Cinema Expo-n tett
bejelentés szerint a hirdetők évente 70 millió dollárt sem sajnálnak elkölteni
az engedély nélküli oldalakon, miközben a világ felé átláthatóságot és
minőséget próbálnak közvetíteni. Az illetékes orosz minisztérium nem csak az
érintett cégekről készített listát, hanem így kíván cselekedni azokkal a
tiltott oldalakkal kapcsolatban is, amelyeknek törvényes úton nem lehetne pénzt
juttatni a reklámok elhelyezéséért cserébe.
A
fájlcseréléssel szembeni harc érzékelhetően elemelkedett az egyszerű
felhasználók elleni egyenkénti fellépéstől, és figyelmét inkább a probléma
forrásai – köztük a közvetítők és a működés anyagi fedezetét biztosítók – felé
fordította. A hadakozás eszköztárában pedig nem csak a jogsértő tartalmakat
hozzáférhetővé tevő oldalak blokkolása és elérhetetlenné tétele, hanem az
anyagi forrásaik elapasztása is szerepel. Ez már-már hasonlít a világpolitika
eszköztárában alkalmazott gazdasági szankciókhoz, hiszen nem másról van szó,
mint a hirdetések elhelyezéséért kapott pénzek kifizetésének felfüggesztése,
vagyis a számlák „befagyasztása”. Hasonló ötlet szerepelt már mind a PIPA,
mind a SOPA tervezetekben, ahol lehetővé tették volna a jogosultaknak, hogy kérjék az
online pénzügyi tranzakciós szolgáltatóktól, illetve az online reklámcégektől,
hogy függesszék fel a jogsértő weboldalaknak nyújtott szolgáltatásaikat. Ugyan
a tervezetekből végül nem lett semmi, a pénzügyi szolgáltatók „megszorongatása”
célra vezető ötletnek tűnik. Olyannyira, hogy Amerikában, Nagy-Britanniában és
most már Franciaországban is egyre több önkéntes megállapodás születik arról, hogy a pénzügyi szolgáltatók elzárják a pénzhez való hozzáférést a „fekete
listára tett” weblapok üzemeltetői elől. Ez igazán célravezető lehet, hiszen a
weboldalak időleges blokkolása csak tüneti kezelésre elég, a hirdetőkkel
szembeni fellépés nem éri el a kívánt hatást, hiszen egy eltiltott hirdető
helyére három másik lép be.
Érdekes
paradoxon, hogy a legutóbbi akciót Oroszországban hajtották végre, amely ország
egyébként a különféle illegális oldalak „Tortugája”. Éppen ezért kérdés, hogy
mennyire irányult ez a manőver a kalózok és a kalózoldalak és mennyiben a
nyugati és japán cégek ellen? Ha ez áll a háttérben, akkor példaként tárul
elénk az a folyamat, ahogy a nagyhatalmi kötélhúzás a mindennapok egészen
különös szegmenseit is elérheti, hiszen nem csak a direkt szankciókkal, hanem
ilyen módon is veszteséget lehet okozni a rivális hatalmak gazdasági
szereplőinek, akik így kiszorulhatnak egy tekintélyes hirdetési piacról.
Címkék: "kövesd a pénzt", jogérvényesítés, pénzügyi szolgáltatók, PIPA, SOPA, TorrentFreak