Szerzői jog a XXI. században: Breaking: 360 milliós gigaper készülődik

Emlékszik egyébként még valaki a Coldfusion-perre? Az egyik első, és azóta is legnagyobb magyar szerzői jogi akció 2009-ben indult, de csak 2012-ben kezdődött meg az ügy bírósági tárgyalássorozata. Az index.hu korabeli beszámolója szerint a társaságot végül több mint négymilliárd forintos kár okozásával vádolták, az ügyet pedig gyerekpornó, offshore cégeken keresztüli pénzmosás, titkosszolgálati szálak, és a társaság fejének rejtélyes külföldre menekülése és talán máig tisztázatlan, állítólagos halála is súlyosbította. Úgy tűnik, hogy hat évet kellett várni a következő nagy fogásra.

A mostani akció nagyságrendileg csak megközelíteni tudja a Coldfusion-ügyet és közismert az is, hogy jóval komolyabb szereplői is vannak a hazai illegális fájlmegosztásnak, de ettől függetlenül kiemelkedően jelentős ügynek tűnik az utóbbi évek vonatkozásában. Bár eredetileg nem volt ismert a lekapcsolt fájlmegosztó neve, de később az M1 Híradó által megerősítést nyert, hogy az SWZ néven ismertté vált, 2014. októberében leállt weboldalról van szó.

Egyelőre kevés konkrétum ismert az eset kapcsán, elsősorban a Ceglédi Járási Ügyészség vádemeléséről beszámoló Pest Megyei Főügyészség sajtóközleménye tekinthető irányadónak. A szerzői joggal összefüggő bűncselekmények esetében mindig fontos tényező az okozott kár megállapítása, ami ebben az ügyben az ügyészség szerint eléri a 360.000.000 forintot, mintegy 1900 filmalkotás tekintetében.

Érdekes, hogy az egy filmalkotásra megadott összeg (~190.000 Ft) jóval elmarad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által irányadónak tekintett 800-3000 USD kártérítési összegtől, amit az ASVA határozott meg korábban, mint az Dr. Lendvai Zsófia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület jogérvényesítési munkacsoportjának korábbi vezetőjének egyik előadásából megismerhetővé vált.

A maximális összeggel számolva a kárérték tehát akár az 1.710.000.000 forintot is elérhette volna, ehhez képest érdekes kérdés, hogy milyen metodika szerint számította ki most a nyomozó hatóság a potenciális kárértéket. Természetesen nem lehet nem felidézni a kérdéskör kapcsán nemrég lezajlott szakmai vitákat a kárérték összegének megállapítása vonatkozásában, melyben a jogbiztonság érdekében emeltem szót a megszűnt jogvédő szervezetek, évekkel ezelőtti tanácsadása helyett a rendeleti úton történő szabályozás dr. Ujhelyi Dávid által javasolt és bemutatott, szakmai koncepció mellett.

Sajnos a sajtóközleményből nem feltétlenül a szakmai megalapozottság tűnik ki számomra, hiszen egyetlen oldalon is tökéletesen eltérő magatartásokban látja az ügyészség közleménye a jogsértés megtörténtét. Már eleve az "alcím" is azt sugallja, mintha a jogdíjat a vádlott bárhova befizethette volna, noha a magatartására nyilvánvalóan engedélyt sem kért vagy épp kapott a jogosultaktól.

A harmadik bekezdésben az ügyészség szerint hyperlinkek alkalmazásával közvetlenül letölthetővé tette a filmeket a vádlott, majd később végig egy teljesen eltérő megosztási formáról, a torrent technológiáról beszélve azt állítja, hogy a vádlott versenyt rendezett az oldalának látogatói számára, hogy ki tud több torrentet feltölteni.

Ez annyiban visszás megfogalmazás, hogy a torrentet önmagában nem lehet "feltölteni", .torrent fájlt, vagy éppen a segítségével lehívásra hozzáférhetővé tett digitális adatcsomagokat igen, az SWZ esetében, tehát sokkal inkább seedelésről, vagyis feltöltési (talán még helyesebben "visszatöltési") versenyről lehet szó, hacsak nem Torrente-t akartak írni, mert azt valóban fel lehet tölteni. Akár 1900 alkalommal is. Ezzel a szójátékkal zárva bejegyzésem kíváncsian várom a fejleményeket, és amint lehet beszámolunk majd a per további állomásairól. Egyébként - ha már emlékezetről van szó - az az időszak megvan még, amikor az origo.hu tanította az olvasóit torrentezni?

"A legtöbben persze filmek, zenék, nagy méretű multimédiás állományok terjesztésére és beszerzésére használják a technológiát, amely így a szerzői jogvédők első számú célpontja. Ne felejtsük el azonban, hogy ezzel a módszerrel sok olyan tartalomhoz is hozzá lehet jutni, amelyhez máshogy - hivatalos forrásból - nem (ilyenek például egyes népszerű filmek vagy tévésorozatok). - origo.hu, 2008.11.05."